Fekete ribizli

A ribizli botanikai neve Ribes nigrum (fekete ribizli) és- rubrum (piros ribizli), a köszmétefélék családjába tartozik. Jellegzetessége, hogy tüskéje nincs. Közép- és Kelet-Európában vadon is terem. Levelei 3-5 karéjúak, a levélszél durván fűrészelt, a levélfonák sárga olajmirigyekkel pontozott. Virágzata lecsüngő fürt. Ebből fejlődnek ki a bogyók.

A ribiszke táplálkozási értéke több szempontból is kiemelkedő: nálánál csak a csipkebogyóban van több C-vitamin, de sok benne az E- és a B-vitamin, a karotin és a vas is. Az emésztés szempontjából fontos pektin tartalma az almáéval vetekszik. A vércukorszintet megfelelő szinten tartó szőlő- és gyümölcscukor-tartalma is magas. A fekete ribiszke leveléből készített tea magas vérnyomás, vesebaj, ízületi bántalmak ellen hatásos.

A bogyós gyümölcs magja olyan zsiradékot tartalmaz, amely nagyon hasonlít a bőrünkben találhatóéhoz. Mivel a bőr zsírtartalma folyamatosan változik, ingadozik, bőrünk könnyen fel tudja venni, és gyorsan be is tudja építeni ezeket a növényi zsiradékokat. A ribizliolaj megnyugtatja az érzékeny bőrt, ápolja a száraz, érdes részeket, és megállítja a viszketést. A ribizli tehát az érzékeny bőrűek szépítőszere.